Definíció és összehasonlítás
A passzívházak számszerűsített definíciója a következő:
max. fűtési hőigény: 5 kWh/m2-a
max. primer energia-mutatószám: 120 kWh/m2-a
max. fűtésigény: 10 W/m2
max. tömítetlenség (légcsereszám): n5 0 < 0,6 h"1
Különösen érdekes lehet a passzívházak fűtésigényének összehasonlítása
a hagyományos családi házakéval (németországi adatok):
régi épületek: mintegy 280-300 kWh/m2-a
az 1984-es hőszigetelési rendelet
után épült házak: mintegy 210 kWh/m2-a
az 1995-ös hőszigetelési rendelet
után épült házak: mintegy 160 kWh/m2-a
energiatakarékos házak: 65-140 kWh/m2-a
passzívház: max. 15 kWh/m2-a
Ezen a ponton, tekintve az előbbi nagyon meggyőző összehasonlítást,
érdemes visszaemlékeznünk a
„Négyes faktorra", amelynél az a cél, hogy
„1 hordó olajból négyszeres jólétet nyerjünk ki".
Az összehasonlító értékek
alapján kiderül, hogy egyetlen hagyományos, régi épület fűtési energiája
19 passzívházra elegendő!
Ablakok
A napfény az ablakon keresztül jut a lakásba, és az ablakfelületen áll be a
hőveszteség és a szoláris hőnyereség egyensúlya.
Mindebből egyértelműen
következik az a ablakok
meghatározó szerepe a passzívházakban.
Azonban
az ablakoknak két nagy hátrányuk van:
relatíve rossz hőszigetelő tulajdonságaik
miatt sok hő illan el rajtuk keresztül, ezenkívül drágák is.
Az ablakok két részből állnak: üvegből és keretből.
Ennek megfelelően
az ablak U értéke is több részre bontható:
egyik az U g érték, ez az ablaküveg
hőátbocsátási tényezője,
a másik az Uf érték, ami a keretre vonatkozik,
a harmadik pedig az Uw érték,
ami a teljes épületelemet, tehát a keretet
és az üveget együttesen jellemzi.
Régi jelölés Új, európai jelölés
Ablak
Üveg
Ablakkeret
kF (F = Fenster)
kv (V = Verglasung
kR (R = Rahmen)
U w (w = window)
Ug ( g = glazing)
Uf (f =frame)
Üvegezés
Nem olyan régen még az 1,8-2,5 W/m2-K U értékű szigetelőüvegek egészen
jónak számítottak.
Csak összehasonlításképpen: ez az érték 6 (!) cm vastag,
mindkét oldalán bevakolt, üreges téglából épített falnak felel meg.
Mára elérhetők
a 0,4-0,7 cm-es értékkel rendelkező szigetelőüvegek,
ezek 41 (U = 0,4)
és 21 (U = 0,7) cm vastagságú téglafalnak felelnek meg.
Az ilyen jó hőszigetelő képességű ablaküvegeknél a korábban megszokott
két réteg üveglap helyett három réteget alkalmaznak.
A rétegek közötti teret
a jobb hőszigetelés érdekében nem levegővel, hanem speciális gázokkal,
például argonnal, kriptonnal vagy xenonnal töltik meg.
Annak érdekében,
hogy helyiségekből a lehető legkevesebb nagy hullámhosszú hősugárzás
jusson ki, az ablakok felületére láthatatlan,
hártyavékony fém-oxid- (általában
ezüst-) réteget visznek fel.
Az ablaküveg pereme különös figyelemre
ad okot.
A megszokott szigetelőüvegeken az üvegtábla peremén fémből
készült távtartók vannak, amelyek kiváló hővezetők és ezzel hőhidakat
képeznek.
Passzívházakban kizárólag nemfémes távtartókkal készült ablakok
alkalmazhatók.
Ablakkeret
Legtöbbször alábecsülik az ablakkeret részarányát, pedig legtöbbször kiteszi
az ablak teljes felületének 30-35%-át.
Nemrég még az ablakkeretet tekintették
a „leggyengébb láncszemnek".
A hagyományos konstrukciók a maguk
3,3 W/m2-K U értékével rendkívüli hőhidakat jelentettek.
Paradox megoldás
volt a legújabb hőszigetelő üvegeket ilyen keretekbe helyezni.
A passzívházak
által szabott speciális követelmények nagymértékben előmozdították az
ablakkeretek fejlesztését.
Darmstadt-Kranichsteinben az első német passzívház
építésekor egyedileg gyártott ablakkereteket használtak, amelyeket külső
hőszigeteléssel láttak el.
Időközben több gyártóüzem ablakkeretek egész
sorát fejlesztette ki, olyan tulajdonságokkal, amelyek lehetővé teszik
a passzívházakban történő alkalmazást.
A hőszigetelés mellett az ablakszárny
és a keret közötti háromszoros tömítés garantálja a légmentes zárást.
Az imént bemutatott üvegezéssel és kerettel rendelkező passzívházakba
építhető ablakok Uw értéke 0,7-0,8 W/m2-K között van.
Ha ezt az érteket
átszámítjuk szokásos referencia téglafalunkra, 21 cm-es falvastagságot kapunk.
Ez az érték még mindig lényegesen a passzívház falának 0,16 W/m2-K
értéke alatt van, ahol a referencia téglafal vastagsága 110 cm lenne.
Ez a hasonlat igen nyilvánvalóvá teszi, hogy a passzívházakban a transzmissziós
hőveszteség 50%-a az ablakokon keresztül következik be.
Figyelembe véve a nagy hőveszteséget világossá válik, hogy az ablakok méretének
és számának összhangjával kell megtalálnunk az egyensúlyt a szoláris
hőnyereség és a hőveszteség között.
Túl kicsi ablakfelületek mellett nem
lesz elegendő a hőnyereség, a túl nagy felület pedig a magas hőveszteség
veszélyét rejti magában.
Ezenkívül a költségkérdést sem hagyhatjuk figyelmen
kívül.
Érthető okokból a passzívházba építhető ablakok árszínvonala magasabb,
mint a hagyományos ablakoké.
Magától értetődik, hogy az ablakokkal szemben támasztott követelmények
a külső ajtókra is vonatkoznak.
Ügyelni kell a keretek hőhidaktól mentes
rögzítésére is.
Szellőztetés
Annak érdekében, hogy a ház levegőjének
levegő-, szén-dioxid- és egyéb káros anyagok mennyiségét szabályozzuk
és egészséges szinten tartsuk, és emellett a páramentesítést is biztosítsuk,
személyenként és óránként 25-30 m3 friss levegőre van szükség.
Ehhez manuális szellőztetés esetén 3 óránként 15 percre ki kell nyitni az
ablakot.
A lakások penészedésével kapcsolatos bírósági ügyek egyre növekvő
száma jól mutatja, hogy a szükséges mértékű szellőztetés gyakran nem
történik meg, és amennyiben a ház lakói dolgozó emberek, nem is történhet
meg.
Tehát szellőztetőberendezés alkalmazása ezekben az esetekben is
indokolt lenne.
További érv is szól a szellőztetőberendezés mellett :a szabályozott
szellőztetés esetében a távozó levegő egy hőcserélőben adja át hőtartalmát a beáramló levegőnek, tehát a hőmennyiség nem vész el.
Ezért olyan fontos
a ház légmentes lezárása, hiszen a réseken és repedéseken kiáramló levegő
hője nem nyerhető vissza a hőcserélőben.
A hőcserélő berendezés működését a lakók szabályozhatják, ahogyan tették
eddig a fűtőtestek szabályozószelepével.
A berendezés ki is kapcsolható, de
állítható minimál vagy normál üzemmódra is.
Ha mindez nem lenne elég,
az ablakot is ki lehet nyitni!
Ez a megjegyzés újra és újra bizonytalanságot
kelt.
Különféle híresztelések ellenére a passzívházakban igenis ki lehet nyitni
az ablakokat.
Az ablakok kinyitásával
elvész némi hő, ez azonban legtöbbször nem veszélyezteti magát
a rendszert.
Számos passzívház tulajdonos, akik között akad a friss levegő
valódi fanatikusa is, azt nyilatkozta, hogy egyáltalán nem jut eszébe kinyitni
az ablakot, hiszen állandóan friss a levegő a házban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése